Hogyan értelmezzük az üzleti gázszámlát?
A lakossági ügyfelek többnyire az egyetemes szolgáltatásban egységes feltételekkel, hatóságilag szabályozottan, tehát jogszabályban meghatározott áron vehetnek földgázt. Ettől eltérően a vállalati ügyfelek 20m3/h vásárolt kapacitást meghaladóan szabadpiacon, tehát nem egyetemes szolgáltatás keretében kötelesek földgázt vásárolni. Eszerint a vállalatok a földgáz adásvételére vonatkozó szerződésben rögzített ár ellenében vételezhetnek földgázt, az általuk választott gázszolgáltatónál.
Ez az üzleti gázszámlájukon is megmutatkozik: a lakossági számlákkal szemben a cégek számlájában egyebek között jövedéki adó, illetve biztonsági készletezési díj is külön feltüntetésre kerül.
Mivel a versenypiacon több kereskedőtől is vásárolható gáz, nem árt, ha ismerjük az üzleti gázszámla felépítését. Így nemcsak könnyebben tudjuk összehasonlítani más versenytársi árakkal, hanem például nyomon tudjuk követni a pontos havi fogyasztásunkat is.
Cikkünkben részletezzük a gázszámlán megjelenő különböző tételeket, annak jelentéseit, és kitérünk arra is, hogy időről időre mitől változhat a gázszámla.
Ahhoz, hogy megértsük pontosan, milyen fontosabb elemekből és költségekből tevődik össze az üzleti gázszámla, érdemes alaposabban áttekinteni a számla részleteit.
Például egy 20-99 m3/h kapacitású, alapdíjas, integrált tarifára szerződött cég számláján a következő elemek találhatóak (számozási sorrendben):
- Vállalati információk: Az E.ON Energiamegoldások Kft.-re vonatkozó információk, bankszámlaszám és GIRO kód (számlaszám, amely a bankok közti kommunikációt egyszerűsíti le).
- Számlázással kapcsolatos információk: A számla sorszáma mellett a kiállításának dátumát tartalmazza. A teljesítés ideje a fizetési határidőt jelenti.
- Elszámolási időszak: Az a fogyasztási időintervallum, amelyre a számla kiállításra került. Ez legtöbbször havi jellegű, a hónap első napjától az utolsóig terjed.
- Partnerszám: A cégének egyedi azonosítója, amit szerződéskötéskor kapott. Ügyintézés esetén is ezen számok alapján tudják beazonosítani Önt.
- Energiadíj összesen: A számlában megadott időszakban elfogyasztott gázmennyiség díjának és az alapdíjnak az összege. Mindig forintban jelenik meg, a feketével kiemelt végösszeg pedig bruttó összeg, amely tartalmazza a 27%-os ÁFA-t.
- Jövedéki adó összesen: Az energiatermékek (úgy, mint gáz vagy áram) a jövedéki törvény hatálya alá tartoznak. A számlán megjelenő jövedéki adó az elfogyasztott gázmennyiség alapján kerül elszámolásra.
- Biztonsági készletezési díj összesen: A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő díj, mértékét jogszabály határozza meg, 2010-től önálló díjtétel. Nagysága jelöli, hogy a fogyasztó által fizetendő összegből a földgáz biztonsági készletezésére mekkora rész jut. A számlában megadott időszakban elfogyasztott gázmennyiség alapján kerül kiszámlázásra.
- A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz: Az elosztói engedélyes részére fizetendő rendszerhasználati díjat jelenti. Ez a rendszerhasználati díj egységesen, jogszabályban szabályozott.
- Szerződésszám: A cégének földgáz-kereskedelmi szerződéséhez tartozó egyedi azonosítószáma.
- Mérési pont: A felhasználó felhasználási helyének egyértelmű azonosítására szolgáló, országos, szintén egyedi azonosító.
- Típus: AMR Elszámoló számla: a távmért fogyasztás során a modemen keresztül rögzített tényleges, negyedórás fogyasztási adatok alapján készül. Másik jellemző mérőtípus a SLP, ami elosztói engedélyes vagy felhasználó által leolvasott adatok alapján készül.
- Mérési különbözet: A megállapított óraállások alapján meghatározott fogyasztás.
- Szorzó: Korrekciós tényező, amely a ténylegesen elfogyasztott földgáz mennyiségének megállapításához szükséges. Ez a szorzó közvetlenül az elosztótól (a hálózat tulajdonosától) származó érték, amire sem a kereskedőnek, sem a végső felhasználónak nincs hatása.
- Korrigált m3: A mérési különbözet és a szorzó (korrekciós tényező) szorzata.
- Fűtőérték: 1 m3 földgáz elégetésekor keletkező hőmennyiség. Mértékegysége a már fizikából is jól ismert MJ/m3 (megajoule per köbméter).
- Mennyiség: A m3-ben meghatározott korrigált fogyasztás és fűtőérték szorzata.
- MJ-kWh átváltási szám: Az elosztó által havonta számított arányszám, mely meghatározza a MJ - kWh (kilowattóra) közötti átváltást. A kereskedőnek nincs befolyása az értékre.
- Gázfogyasztás: A mennyiség és a földgázkereskedelmi cég által kötött szerződésben megállapított egységár szorzata.
- Alapdíj: Ft/m3/h/év-ben meghatározott díj, amely tartalmazza a rendszerhasználattal (a gáz tárolásával, szállításával és elosztásával) kapcsolatos díjakat.
- Jövedéki adó: A jövedéki törvény hatálya alá tartozó adó. Mértékét jogszabály határozza meg. Magyarországon az energiatermékek mellett jövedéki adókötelesek még az alkohol- és dohánytermékek.
- Biztonsági készletezési díj: A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő díj, melynek mértékét jogszabály határozza meg. Ahogyan már említettük, ennek mértéke a mért gázfogyasztás függvényében változik.
Számlája és részletes költségeinek áttekintése után azt is érdemes megvizsgálni, hogy miért változik a gázszámlán megjelenő összeg. Érdemes tudni, hogy a versenypiaci szerződések nagy része fix egységárral rendelkezik, tehát alapvetően a fogyasztás mértéke határozza meg a végösszeg nagyságát. Hazánkban az üzleti felhasználók által fizetett gázár átlagosnak mondható, Uniós szinten jelenleg Svédország és Finnország versenypiaci felhasználói fizetnek a legtöbbet köbméterenként.
A cégeknek nemcsak fűtéshez, hanem gyártáshoz is szükségük lehet gázra. Például, ha kemencével dolgoznak, akkor jó eséllyel a felfűtéséhez is gázt használnak. Ez azt jelenti, hogy a használat típusa is jelentősen befolyásolja a fizetendő gázszámla mértékét, de ezen túl további tényezők is hatással vannak a végösszegre. Ilyen például a számlán szereplő adók mértékének változása (jövedéki, biztonsági készletezési díj).
További változó elem a rendszerhasználati díj mértéke. A rendszerhasználati díj esetében két elemet különböztetünk meg: a forgalomfüggő és a forgalom független elemeket.
A forgalmi díjat - azaz a forgalomfüggő rendszerhasználati díjat - a felhasználó vagy a gázdíjjal együtt fizeti meg (ilyenkor nincs feltüntetve külön a számlán), vagy a fogyasztás függvényében külön tételként rendezi a szolgáltatóval.
Az alapdíjat vagy kapacitás díjat - azaz a forgalom független rendszerhasználati díjat - a mérő teljesítmény, vagy kapacitás lekötés és elosztási terület függvényében fizeti meg a felhasználó. Mindez teljesen független az elhasznált energia mennyiségétől. A rendszerhasználati díjak tartalmazzák a rendeleti szinten (a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által) szabályozott költségelemeket. A rendszerhasználati díjak mértékét kapacitás-optimalizálással van lehetőség csökkentheti, erről érdemes egyeztetni a gázszolgáltatóval.
Az egyedi igényekre szabott kiszolgálásra, illetve a költségek optimalizálására az E.ON-nál a vállalkozás igényeire szabott árazást vezettek be. Az ügyfeleknek nem kell fixáras csomagok között válogatniuk, hanem egyedi, cégre szabott megoldást kapnak kézhez. Minden vállalkozás különböző, így minden cég költsége eltérő is egyben.
A gázfogyasztás függhet a vállalat méretétől, a telephely, esetleg az iroda szigetelésétől és fűtőrendszerétől, a felhasználás módjától, valamint egyéb fogyasztási szokásoktól - ezeknek a tudatában könnyen optimalizálhatja a fogyasztását.
Az E.ON hosszú távú együttműködés során több kedvezményt is biztosít az ügyfeleinek, lépjen kapcsolatba az E.ON szakértőivel az egyedi konstrukciók érdekében!
Kapcsolódó Cikkek
Mitől függ a versenypiaci gáz ára?
A gáz árat sok tényező befolyásolja, amiknek köszönhetően vagy drágulás lép életbe, vagy pedig árcsökkenés. Ezek a tényezők nagyon sokfélék lehetnek, kezdve a kitermeléssel, a szállítással, és a tárolással, folytatva a szabadpiaci kereskedelemmel és az időjárási előrejelzésekkel egészen addig, míg a gáz ténylegesen elfogyasztása kerül. Emellett több regulált piaci körülmény, illetve szabályrendszer is meghatározza az ár alakulását.