Amikor 1969-ben megjelent John Brunner amerikai író „Stand on Zanzibar” című novellája, amelyben – többek között – 2010-re az elektromos autók reneszánszát is megjósolta, még nagyon messze voltunk attól, hogy a mindennapi életben használható elektromos autóink legyenek a belső égésű motorral működő járművek helyett.
Pedig a technológia nem újdonság, már a 19. század végén egy angol mérnök, Thomas Parker kifejlesztette az első tisztán elektromos meghajtású járművet. Azonban az akkori akkumulátorok alacsony teljesítménye miatt a technológia sokáig parkolópályára kényszerült, egészen a 21. század elejéig, amikor is felcsillant az elektromos autózás megvalósulásának reménye.
Ma az elektromos járművek reneszánszát éljük és nem véletlenül: a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt mára környezeti válságba sodorta világunkat, az elektromos hajtású járművek pedig tökéletes alternatívát kínálnak a belső égésű motorral ellátott járművekkel szemben. A következőkben kilenc döntő fontosságú érvet sorakoztatunk fel az elektromos motor mellett.
Gyakorta felmerülő kérdés, vajon tényleg „zöldebb”-e egy elektromos autó. A válasz határozottan igen. Már a gyártás során lényegesen kevesebb alkatrészt építenek be a gyártók az elektromos autókba. A kevesebb alkatrész kevesebb beszállítót, rövidebb ellátási láncot, kevesebb, a szállítással a légkörbe jutó szennyező anyagot jelent, így már itt előnybe kerülnek a zöld autók.
Ezt az előnyt pedig a teljes életciklusban megőrzik: egy 2017-es kutatásban kimutatták, hogy egy elektromos autó használata a teljes gyártási-használati-és bontási folyamatában még akkor is 25 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátást eredményez, ha 15 évig kizárólag szénerőművekben előállított elektromos árammal töltik. Ha kizárólag zöld forrásból származó villamos energiát használhatnánk a töltésre, úgy minden egyes elektromos autó 85 százalékkal kevesebb CO2-t bocsátana ki, mint egy hasonló teljesítményű fosszilis üzemanyaggal működtetett gépjármű.
Ma Magyarországon az egyik legégetőbb környezeti problémánk a településeink szennyezett levegője. Szemben más járművekkel, az elektromos autók semmilyen szennyező anyagot nem bocsátanak ki a levegőbe, mivel a járműben semmiféle égéstermék nem keletkezik - ezzel még az elektromos és a robbanómotoros technológiát kombináló hibridek sem büszkélkedhetnek. Ezért különösen a településeken belül használt céges és önkormányzati flottáknál lenne érdemes a nulla légszennyezéssel járó e-flottára cserélni a hagyományos járműveket.
2019 nyarán lépett hatályba a már 2014-ben elfogadott uniós szabályozás, miszerint a piacra dobott elektromos és hibrid autókat el kell látni fehér zajt kibocsátó hanggenerátorral, hogy a gyalogosoknak, kerékpárosoknak megkönnyítsék a járművek észlelését.
Ennek oka egyszerű: mivel a tisztán elektromos autónak nem a benzin apró robbanásai, hanem a csaknem teljesen súrlódásmentes indukció adja a meghajtást, így az elektromos autók nem adnak ki klasszikus motorhangot sem. Sokatmondó tény, hogy az átlagos belsőégésű motorok 65 decibel erősségű zajt bocsátanak ki, amely másfélszeresen haladja meg azt a 40-48 decibeles értéket, amelyet még a legtöbb ember elviselhetőnek talál.
Az elektromos autók működése lényegesen hatékonyabb, mint robbanómotoros társaiké. Egy elektromos autó száz km-t tesz meg annyi villamos energiával, amely két liter benzin elégetésének felel meg. Ez még a legjobb hibridek fogyasztási rekordjait is megdönti. Ezért az elektromos autók tulajdonosai kevesebbet is költenek autójukra benzint vagy dízelt használó társaiknál: Európában átlagosan havi 13 ezer forintot (39 eurót), szemben a benzint tankolók 36 ezer forintos (110 eurós) vagy a dízelesek 25 ezer forintos tankolási költségével. Ez, az átlagos évi 15-20 ezer kilométeres futásteljesítménynél több százezer forintos megtakarítást is jelenthet.
Egy elektromos autó jelentősen kevesebb alkatrészt tartalmaz, mint egy hagyományos autó. Ezekben a járművekben már nincs fosszilis üzemanyagot használó (benzin vagy dízel) motor, nincs hagyományos értelemben vett sebváltó, de nincs önindító, vagy kipufogó, generátor, turbófeltöltő kettős tömegű lendkerék, vagy kardántengely sem, csupa olyan alkatrész, amely egy hagyományos gépjárműben könnyen meghibásodik. A jármű meghajtását a nagy teljesítményű akkumulátorokkal táplált elektromos motor végzi, az indukciós fékezésnek (rekuperáció) köszönhetően fékbetétek és fékek kopása elenyésző, hiszen fékezéskor is energia termelődik. Nincs olajcsere sem, hiszen az elektromos áramot használó motorban nem szükséges a kenőanyag.
Az elektromos autók a maximális hatékonyság érdekében kivétel nélkül automata váltóval felszereltek, így a szokásos három helyett csak két pedállal számolhatunk. A villanymotor egyik legnagyobb előnye, hogy alacsony fordulatszámon is maximális hatékonysággal működnek. Már induláskor azonnal rendelkezésre áll a gyorsuláshoz szükséges nyomaték, így az elektromos autó szinte sportkocsis élményt nyújt – nem is beszélve arról, hogy nincs ügyetlenkedés a váltóval. Meghatározó élmény még a szinte hangtalan suhanás érzése: mivel, tökéletesen csendes és sima a jármű közlekedése.
Budapesten a zöld rendszámmal ellátott villanyautók jelenleg a legtöbb közterületi parkolóban ingyen parkolhatnak, de ezt a kedvezményes lehetőséget már az ország több megyei jogú városa is biztosítja az elektromos gépjárművek és a „plug in” hibrid autók számára. Jó tudni azt is, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb az elektromos autók havi átlagos fenntartási költsége, és a kontinensen egyedülálló módon hazánkban nem kell gépjármű-, cégautó- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési illetéket fizetniük az ilyen járművek tulajdonosainak.
Mivel az elektromos autókban kevés a mozgó alkatrész – a rekuperációs technológiának köszönhetően még a fékezéskor sem lép fel súrlódás -, ezért lényegesen kisebb mértékű a fékrendszer kopása is. Ez már önmagában óriási megtakarítás, ráadásul a legtöbb villanyautósnak gyakorlatilag nincsenek motorproblémái. Ha egyáltalán szervizhez kell fordulniuk, az az autó „hagyományos” alkatrészeinek, (ablakemelő, kettős tömegű lendkerék, futóművek rugózása, stb.) elhasználódása miatt történik. Ugyanakkor érdemes évente egyszer átnézetni a gépjárművet a szakszervizben, ahol ellenőrzik az autó, illetve az akkumulátor állapotát, és ha szükséges, elvégzik a karbantartást.
Gyakran elhangzó kérdés, hogy mennyi idő feltölteni egy elektromos autót. A töltés sebességét részben a jármű típusa és felszereltsége határozza meg (képes-e villámtöltésre, stb.), részben pedig a töltési lehetőségeink (pl. otthoni, nyilvános vagy célállomás töltés).
Az otthoni töltés nem csupán annyit jelent, hogy csak a saját garázsunkban tölthetjük a járművet. Otthoni töltésnek nevezünk ugyanis minden olyan zárt helyet, ahol 8-10 órát tölt egyhuzamban az elektromos autónk és van a közelében egy sima hálózati konnektor.
A célállomás töltés fogalmát akkor használjuk, ha az autónkkal csak viszonylag rövid ideig – néhány órát – töltünk egy helyben. Ilyen lehet például egy bevásárlóközpontban eltöltött idő, ha ezalatt felcsatlakoztathatjuk a járművet egy töltőre. Erre egyébként egyre több helyen van lehetőségünk a fővárosban és vidéken is. Persze ez az egy-két órás töltés nem tölti fel teljesen a járművet, de addig is növeli az akkumulátor töltöttségét, illetve a megtehető hatótávolságot.
Villámtöltés esetén a töltőelektronika nem a jármű saját fedélzeti töltőjén keresztül, hanem a töltő külön elektronikai egységével történik. A villámtöltés lényege, hogy az akkumulátor 80 %-os töltöttséget ér el rövid idő alatt, mondjuk amíg megiszunk egy kávét a benzinkút büféjében. Szerencsére ma már Európában az újonnan kapható villanyautók csaknem mindegyike rendelkezik a két nagyáramú csatlakozó valamelyikével. A Type 1 csatlakozó három vastag, nagyáramú kontaktussal és két vékonyabbal rendelkezik, így 1 fázisú AC töltésre használható. A Type 2 csatlakozó öt nagyáramú kontaktussal bír, a kettő segédkontaktus mellett. Emiatt a Type 2 használható 3 fázisú AC töltésre.
Az AdBlue hiány napjaink egyik égető problémája, hiszen a modern dízelautók, kisteherautók, illetve kamionok környezetbarátabbá tételéhez elengedhetetlen. Olyannyira, hogy ha kifogy ez a demineralizált vízből és karbamidból álló oldat, akkor járművünk indítását az elektronika le is tiltja. A járműveken külön tartályban tárolt AdBlue-t az üzemanyaggal megegyező módon kell tankolni, hozzájuthatunk kannás kiszerelésben, de akár közvetlenül is beletölthetjük autónk AdBlue tartályába. Átlagos használat mellett nagyjából 15-20 literre van szükség évente.
AdBlue használatával járművünket gazdaságosabban tudjuk működtetni, illetve kevesebb környezetkárosító anyag kerül a légkörbe is, ugyanis az adalék segítségével a kipufogó gázokban található káros nitrogén-oxid ártalmatlan nitrogénné, levegővé, illetve nitrogénné alakul.
Több tényező is együttesen járult hozzá a jelenleg is fennálló AdBlue hiányhoz. A legjelentősebb ok a földgáz egyre csak emelkedő ára, ami miatt a gyárak jelentős mértékben korlátozták, vagy akár le is állították a termelést. A csökkentett gyártási kapacitás miatt az elmúlt hetekben jelentkező AdBlue hiány a jövőben érezhetően fokozódni fog.
Kis- és középvállalkozások számára érdemes előrelátóan gondolkozni, ugyanis a fosszilis üzemanyagokkal, azon belül is gázolajjal üzemelő járművek egykori elsöprő népszerűsége egyre inkább meginogni látszik. Az AdBlue hiány miatt jelentős áremelkedés várható, az adalékanyag nehézkes beszerzése pedig fennakadásokat okozhat a vállalatok életében.
Az elektromos autózás kiváló alternatívát nyújthat a dízel autók szerelmeseinek is, a vállalatok számára pedig mind személy-, mind pedig árufuvarozás céljából remek megoldás lehet.
Az elektromos autó működése révén nem kell attól tartanunk, hogy az egyre fogyatkozó nem megújuló energetikai alapanyagok hiánya jelentős problémát okozna akár a gyártásuk, akár használatuk során. Így az elektromos autók igazán jövőálló befektetési lehetőséget nyújtanak azon vállalatok számára, akiknek fontos a megbízhatóság és a zöldebb jövő.
Habár a felsorolt kilenc érv is elegendő lehet, hogy egy vállalati vagy önkormányzati flottánál is az elektromos járműveket válasszuk, az elektromos autó előnyei között van még pár, amellyel érdemes számolnunk. Az elektromos autók üzemanyagellátása akár az energiaellátástól függetleníthető is, ha a telephelyünkön mi is rendelkezünk napelemmel, vagy más alternatív villamos energia termelési lehetőséggel, amellyel mi magunk is megtermelhetjük a „tankolni” valót.
Fontos érv még, hogy egy villanymotor gyakorlatilag elnyűhetetlen: így mikor már egy flottában 4-5 év után új autókat kell beszerezni, egy elektromos járműnél elegendő csak az akkumulátort cserélni, motorikusan gyakorlatilag új autóként fog funkcionálni. Ez nem elhanyagolható érv például egy önkormányzati használatú gépjárműnél, amelynek életciklusa lényegesen hosszabb lehet egy vállalati flottában futó gépkocsinál.
Végül pedig ne feledjük el a pszichológiai tényezőt: az elektromos autó egyszerűen menő. A legfiatalabb generációknak immáron rendkívül fontos a környezettudatosság, főleg a saját településükön. A városok elektromos flottabeszerzéseikkel jó példát mutathatnak a lakosságnak.
Az elektromos autóknak nemcsak előnyeik, hanem hátrányaik is akadnak. Egyrészt jelenleg még a gyártókapacitások szűkösek, így a beszerzésnél akár több hónap is lehet a várakozási idő a jármű szállításáig – ez természetesen nagyban függ a kiválasztott modelltől. A töltési időkön is lenne még mit javítani, a villámtöltés infrastruktúrája pedig lehetne kiforrottabb. Az is tagadhatatlan, hogy a beszerzési költségek még lényegesebben, akár 30-40 százalékkal is magasabbak lehetnek, mint egy hasonló kategóriás robbanómotoros gépjárműnél.
A legolcsóbb elektromos gépjármű jelenleg 3,5-4 millió forintos áron kapható (egy 2016-os Renault Kangoo), míg ezért az árért már egy 2018-as évjáratú robbanómotoros autót vásárolhatunk, nem véletlen, hogy a legtöbb új elektromos autó lízinggel kerül be a flottákba.
Az igazán nagy feladat azonban még a gyártók előtt áll, ez pedig a hatótáv növelése. Jelenleg 150-400 kilométer között van az új elektromos autók hatótávja. Az elemzők szerint azonban ez az elkövetkező években 650 kilométerre fog emelkedni.
Mint láthattuk, az elektromos autó előnyei és hátrányai figyelembevételével és mérlegelésével is megéri ilyen autót vásárolni vagy bérelni. A környezettudatosság népszerűsítése és képviselete, a légszennyezés mérséklése és a globális felmelegedés elleni harc a 21. században nem lehet kérdés egy település vezetése számára.
Az elektromos autók megbízhatóságukkal, kis szerviz-, és karbantartási igényükkel ideális választást jelenthetnek minden település és vállalkozás számára.