Ebben a cikkben:
Hátborzongató elektromos jelenségek
Szeretsz borzongani? Vagy ámulni a temészet csodálatos, furcsa vagy nehezen megmagyarázható jelenségein? Akkor ez a cikkünk neked szól. Míg a legtöbben úgy gondolunk az elektromosságra, mint ami kényelmessé teszi az életünket, hogy tudjunk világítani éjszaka, tudjunk tévét nézni, internetezni, vagy éppen klímaberendezést üzemeltetni, az valójában egy mindenhol jelenlévő természeti jelenség. Szó szerint mindenhol – tehát egyáltalán nem csak itt a Földön.
Elektromosság valójában mindenhol jelen van, ahol plazmát találunk. A plazma az anyag négy alapvető állapotának egyike, a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. A világegyetem 99,9 százaléka plazma állapotban van, ami azt jelenti, hogy a mágneses mezők és áramlatok szinte mindenhol jelen vannak, ahol anyag van.
De nem feltétlenül kell ahhoz plazma állapot, hogy találkozhassunk az elektromossággal a természetben. A Földünkön is sok természeti jelenségben találkozhatunk vele, amelyek közül néhány kifejezetten furcsa, meglepő, hátborzongató és csodálatos egyszerre.
Felkeltettük az érdeklődésedet? Akkor tarts velünk az elektromosság izgalmas világába!
Páratlan szépségű elektromos természeti jelenség a sarki fény (északi fény, déli fény, aurora borealis vagy aurora australis néven is ismerik, attól függően, hogy hol találkoztak vele). A sarki fény többnyire a mágneses pólustól 10°-20° távolságra látható. Legjobban a sötét égen, hosszú sarki éjszakákon figyelhető meg, de az év és a nap folyamán bármikor létrejöhet. Valójában a napszél okozza, azaz amikor a Nap koronájából származó töltött részecskék elérik a Föld magnetoszféráját, akkor kezdődik a varázslat. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. Persze sok feltételnek megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy ezek a Napból érkező töltött részecskék éjszaka valóban ragyogni kezdjenek az égen, az északi féltekén Alaszkában, Kanadában, Európában pedig Izlandon, Észak-Norvégiában, Finnország, Svédország és Oroszország északi részén figyelhető meg elsősorban.
A sarki fény a valószínűleg legismertebb jelenség a listánkon, és valószínűleg a legjobban dokumentált is. Szépségében pedig páratlan – akinek egyszer szerencséje volt már látni aurora borealist, az valószínűleg megerősít bennünket ebben.
A sötétben fénylő medúza már önmagában is csodálatos látvány, olyan alkotórészeket tartalmaz, amelyet akár újfajta üzemanyagcellának is használhatnánk. A medúzák fényét a zöld, a tudományos életben általánosan GFP-ként (green flourescent protein) ismert fluoreszkáló fehérje adja. Stockholmi Egyetem kutatócsapata ezt a zöld fluoreszkáló fehérjét alumínium elektródákra helyezte, majd azokat ultraibolya megvilágítás alá tette. Láss csodát: a fehérje elektronokat bocsátott ki, amelyek villamos áramot termelő áramkört alkottak. A medúzák annyira primitívnek számító élőlények, hogy még agyuk sincs, csak szétszórt idegsejtjeik, zöld fehérjéjük azonban mérhető mennyiségű áramot képes termelni.
De nem ők az egyetlen állatok, akik ezt teszik. Ha úsztál valaha éjszaka mondjuk az Indiai-ócenánban a Maldív-szigeteknél, vagy a Kínai-tengerben Tajvantól északra, akkor kis szerencsével akár biolumineszcens algákat is láthattál. Egyes szigetek éjszaka kék fényben világító tengerpartja csak úgy vonzza a turistákat. Ha nagy mennyiségben gyűlnek össze a planktonok a part menti vízben, abban a szerencsében is részesülhet a szerencsés turista, hogy a partot nyaldosó hullámok ragyogni kezdenek, olyan élménnyel ajándékozva meg, amelyet aligha tud majd elfelejteni.
Más állatok az elektromosságot teljesen különböző célra használják: fegyverként. Az elektromos angolnára például villamos energiát használ a zsákmány elkábítására, de a kommunikációra is. De nem csak az elektromos angolna rendelkezik egy belső transzformátorállomással, sok más, kevésbé ismert elektromos hal is létezik, van amelyik 10 voltos, de egyes fajták akár 860 voltos áramütést is képesek mérni áldozatukra.
A gömbvillámnak régies neve is van: matató ménkűnek hívták korábban, ami arra utal, hogy hazánkban már régen is megfigyelték ezt a kifejezetten ritka, ámde annál veszélyesebb földközeli jelenséget. Senki sem tudja biztosan, hogy mi okozza, és gyakran paranormális okokra próbálták visszavezetni. De hogy a gömbvillám egy fizikai jelenség, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mesterségesen már Nikola Tesla is létrehozott gömbvillámot, vagy legalábbis egy ahhoz nagyon hasonló jelenséget, méghozzá 1899. december 17-én a Colorado Springs-i laboratóriumában, ahol az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán dolgozott. 2000-ben két kutató, James Dinniss és John Abrahamson vetették fel, hogy a gömbvillámok a földbe csapó villámok hatására alakulhatnak ki. A hipotézis szerint a hatalmas hő elpárologtatja a szilikát ásványokat a talajban. A szintén ott lévő szén kémiai reakciók során eltávolítja az oxigént a szilikátokból, és csak nagyenergiájú szilíciumatomokat hagy hátra, amik nanorészecskékbe, apró szálacskákba rendeződnek. A felhőt a becsapódás lökéshulláma felemeli, ahol a szálak reakcióba lépnek a légköri oxigénnel, hőt és fényt produkálva, ahogy felbomlanak és elégnek. Egy 2019-es Oroszországban vasúti síneknél készült videó jól mutatja a gömbvillám megjelenését, mozgását, és félelmetes erejét.
Egy biztos: ha valaha ilyesmivel találkoznál, próbálj minél messzebbre kerülni tőle, amilyen gyorsan csak tudsz. A gömbvillám, amennyire misztikus és rejtélyes, annyira veszélyes is.
Az eddig felsorolt elektromos jelenségek a szépségükkel valósággal bámulata ejthetik a szemlélődőt, a sötét villám azonban nem ilyen. Ezt a nem is olyan régen felfedezett villámtípust ugyanis v alójában nem lehet látni. A rejtélyes jelenséget nagyon nehéz észlelni és szemtanú sincs rá, aki igazolná, hogy találkozott volna vele valaha a természetben. Mérni viszont lehet őket, amikor ugyanis ezek a láthatatlan „villanások” megtörténnek, váratlanul erőteljes sugárzásimpulzusok válnak mérhetővé. A sötét villámok röntgen- és gammasugárzást bocsátanak ki, melyeket általában a kozmikus háttérsugárzás is tartalmaz, vagy összeomló csillagok esetében lehet mérni, illetve atomrobbanáskor. A sötét villám a hagyományos villámhoz képest nagyjából egymilliószor nagyobb sugárzásdózist tartalmaz Legnagyobb valószínűséggel repülőn utazva történhet az meg, hogy emiatt egy pillanat alatt akkora sugárzásdózis éri az emberi szervezetet, melyet egy normális élethossz alatt kapna meg az emberi test, így már maradandó károsodás is felléphet. Üdv a sötét oldalon!
A Catatumbo folyó Venezuelában található, a catatumbói villámlás pedig egy a folyó torkolatában megfigyelhető légköri jelenség. Itt gyakran az éjszakák is vakító fényességben telnek, a viharos időszakban egy nap alatt akár tíz órán át is tarthat a fényparádé. A különös és hátborzongató jelenség minden évben legalább 160 napon át tart, az egész év alatt pedig nagyjából 1,2 milliószor villámlik ott, ahol a folyó a Maracaibo-tóba torkollik. A vihar kiváltó oka valószínűleg a tavon átfújó szél és a mocsaras terület fölötti levegő keveredése. A légtömegek itt találkoznak az Andok és a Cordillerák hegyvidékéről lezúduló hideg levegővel. Ezek három oldalról közrezárják a síkságot. Az összegyűlt hőmennyiség és nedvesség elektromos töltést hoz létre, ami a hegygerinceknél destabilizálódik és gyakorlatilag folyamatos elektromos kisüléseket hoz létre. A jelenség már évszázadokkal ezelőtt is közismert volt a hajósok körében, olyannyira, hogy navigálásra is használták, tréfásan úgy nevezték, hogy „maracaibói világítótorony”, mivel messziről és szinte folyamatosan látható volt a tengerről.
Szent Elmo tüze egy elektromos meteorológiai jelenség, ami tulajdonképpen egy zivataros időben fellépő koronakisülés. Az igen erős elektromos mező hatására a kérdéses tárgynál a levegő ionizálódik, olyannyira, hogy mindez gyenge fényviszonyok között szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Leginkább magas, hosszú, hegyes végű tárgyak - árbócok, villámhárítók csúcsánál, repülőgépek szárnyvégein, kéményeken, de akár egy bika szarvának csúcsán is – láthatóvá válik, még ha meglehetősen ritkán is. Szent Elmo tüze azonban nem csak látható, hanem hallható is, a jelenséget ugyanisegy halk zümmögő hang szokta kísérni.
Ha tetszett ez a kis összefoglalónk az elektromosság legkülönfélébb látványos és kevésbé látványos természeti megjelenési formáiról, akkor olvasd el cikkünket arról is, hogy az elektromosság nem csak a fizika tudománya által vizsgált és leírt jelenség, hanem valójában az élet alapja, ami nélkül nem létezhetne az általunk ismert mai élővilág.
Kapcsolódó Cikkek
A lo-tech-től a smart-tech-ig: Hogyan változtatta meg a technológia az életünket?
Emlékszel még, hogy milyen volt a világ az internet előtt? Az 1980-as években a vezeték nélküli vezetékes telefonok közelítették meg kényelemben a leginkább azt, amit ma a mobiltelefonok nyújtani tudnak – legalábbis ami a telefonálás élményét illeti. Akkoriban a valódi mobiltelefonok még akkorák voltak, hogy csak egy nagy bőröndszerű táskában fértek el, és a létezésükről általában csak onnan tudtunk, hogy filmekben láttunk ilyeneket.
Játék az energiával - Ennyi áramot fogyaszt egy gamer gép
Szép összeget hozhat a konyhára egy profinak a hivatásszerűen űzött számítógépes játék, de vajon mennyi visz, ha valaki csak hobbiból foglalkozik e-sporttal? Számukra a felszerelés ára után a gamer gép áramfogyasztása a második legnagyobb tétel a költséglistán.
Elektromosság az emberi testben
Ha nem létezne elektromosság, akkor most nem olvashatnád ezt a blogcikkünket sem, nem csak azért, mert áram nélkül nem működne se a laptopod, se a telefonod, hanem azért sem, mert akkor a tudatodig sem jutnának el ezek az információk – hiszen az emberi idegrendszer is elektromossággal működik.