Napkollektor fűtés

A meleg víz előállítására hazánkban a villanybojler és a gázcirkó kazán a legelterjedtebb megoldás, a napkollektor azonban remek alternatíva lehet. Ilyen esetekben a szakemberek két hőcserélős rendszert alkalmaznak, ami melegvíz-tárolót is magában foglal. Utóbbi garantálja, hogy a család nem marad meleg víz nélkül. A borúsabb napokon is elérhető a napkollektor által felmelegített víz, télen azonban alacsonyabb hatásfokkal érdemes számolnia. Ezzel szemben a napsütéses nyári időszakban akár teljesen kiválthatja a hagyományos vízmelegítési megoldásokat.

Meleg vízre nem csak a tisztálkodáshoz vagy főzéshez lehet szükség. Egy kisebb-nagyobb medence vízének felfűtése jelentős mértékű energiát igényel, a napkollektorokkal azonban hatékonyabbá válik a folyamat. A melegvíz-készítő és medencefűtő rendszereknél egy motoros váltószeleppel szabályozhatja, hogy a bojlert vagy a medencét fűtse-e a rendszer. Mivel a medencét jellemzően nyáron használja a család, lényegében teljesen kiválthatja a régi medencefűtő rendszerét.

A napkollektorokat természetesen használhatja az épület fűtésére is. Bár technológiai akadálya nincs, hogy teljes egészében napenergiával fűtsön, a magas járulékos költségek miatt ez a megoldás nem számít elterjedtnek. A napkollektoros fűtés tehát kiegészítésnek tökéletes, elsősorban jól hőszigetelt, fal- vagy padlófűtésű (azaz alacsony előremenő hőmérsékletű) épületek esetében. A napkollektorral történő fűtés télen is üzemelhet, az őszi és tavaszi időszakban számít azonban igazán hatékonynak. Egy napelemrendszer telepítésével pedig nemcsak a fűtési költségeit, de az áramszámláját is csökkentheti.

A hármas rendszerrel teheti a leginkább környezetbaráttá és költséghatékonnyá otthonát. Természetesen ilyenkor kell a legmagasabb bekerülési költséggel számolnia, azonban a megtérülés is lényegesen kevesebb évet vesz igénybe. Hasonlóan a többi kategóriához, a hármas rendszereknél is többféle típus közül választhat. A legtöbb modell puffertárolóval működik, mely a meleg vízhez tárolt vizet tartalmazza. A medence fűtéséről minden esetben váltószelep gondoskodik, vagyis télen nem kell feleslegesen működtetnie a medence melegítést.

Ha nem szeretne nagyobb beruházást az otthonában, de a medence fűtésén mégis spórolna, akkor a kifejezetten ilyen célra gyártott napkollektoros rendszereket érdemes választania. A családi házak mellett kifejezetten jó döntésnek számít nyaralók esetében is, ahol csak a nyári időszakban van szükség szolár medence fűtésre. Kisebb medencéknél a saját vízgépészeti rendszerükbe illeszthető a fűtés, míg nagyobb típusoknál külön szivattyút építenek a szakemberek.

Az épületek fűtésének számos módja ismert, a legtöbb megoldás azonban fosszilis tüzelőanyagokra épít. Az alternatív, zöld technikák szerencsére egyre népszerűbbek, legyen szó geotermikus hőről vagy éppen napkollektorokról. Ha tehát nem pusztán anyagi szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor mindenképp megéri váltani. A tisztább levegő és a tudat, hogy tett valamit a bolygóért, pénzben megfizethetetlen.

Visszatérve azonban a piszkos anyagiakhoz: a napkollektorral történő fűtés bekerülési költségét elsősorban a családi ház mérete határozza meg. Egy átlagos méretű ingatlan esetében 3-4 darab panelre van szükség, melyeket jellemzően a tetőn helyeznek el. A rendszer része még egy nagyjából 1000 literes víztartály, a csövek, a keringető szivattyú és persze a vezérlőegység. Összeszámolva az anyagárat és a telepítés költségét, több millió forintos tételről van szó.

Jogos kérdés, hogy vajon mennyi idő alatt térül meg egy ekkora beruházás? A szakemberek napjainkban úgy számolnak, hogy átlagosan 10-15 év szükséges, mire a napkollektorok visszahozzák az árukat. Ez az időtartam talán soknak tűnhet első ránézésre, a legtöbb gyártó azonban ennél lényegesen hosszabb, 20-30 éves garanciát vállal a termékeire. Ez idő alatt tehát nem kell javítási költségekkel számolnia, ellentétben például a gáz-vagy vegyestüzelésű kazánokkal.

Jelentős mértékben lefaraghat a költségeiből, ha állami támogatást vesz igénybe a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. A kamatmentesen visszatérítendő összeg napelemre, és -kollektorra, valamint szigetelésre egyaránt felhasználható, sőt az előkészítési költségeket is fedezheti a pénzből. A pályázat benyújtásához mindenképpen a korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdonosának kell lennie, és legalább ideiglenes jelleggel ott kell élnie.

A napkollektoros fűtés a technika jellegéből adódóan szezonális: a napsütéses tavaszi és őszi időszakban nagyobb, míg a felhős, borongós téli hónapokban kisebb rásegítést jelent. A hangsúly a rásegítésen van, hiszen – ahogy már említettük – teljes egészében napenergiával fűteni egyáltalán nem éri meg. Annyit azonban mindenképpen nyerhet vele, hogy a fűtésszezon egy részében lényegesen kevesebb gázt vagy fát fogyaszt.

Ha építkezik, mindenképp érdemes számításba vennie a napenergiát. A rendszer kiépítése ilyenkor a legegyszerűbb, és az épület tervezésekor is számításba lehet venni a kollektorok által támasztott igényeket (például a tájolásnál vagy a tető dőlészszögénél). Egy már meglévő fűtésrendszer átalakítása lényegesen nagyobb falat, de ha az elavult radiátoros fűtést padló- vagy falfűtésre cseréli, a napkollektorokat se hagyja ki a lehetőségek közül.

Már akár három-négy panel is elegendő lehet, érdemes annyit telepíteni, amennyit a tető mérete és a pénztárcája megenged. A mai, modern panelek nem nagy méretűek, így több panelhez sem szükséges extra nagy felület. A fűtésrásegítéshez mindenképp üveges sík vagy vákuumcsöves napkollektor szükséges, hiszen csak ezek a modellek képesek a téli időszakban is megfelelő hatásfokkal működni.

A vákuumcsöves típusok a hengeres felületüknek köszönhetik kimagasló teljesítményüket. A nap beesési szöge változik az évszakok során, télen lényegesen laposabb irányból érik el a paneleket. A síkkollektorok ilyenkor csak kevés hőt tudnak hasznosítani, a hőveszteségük akár a 40%-ot is elérheti. Ezzel szemben a vákuumcsöves modellek ilyenkor is hatékonyan gyűjtik össze a napfényt, és akár 15-30%-kal is csökkenthetik az ingatlan energiaigényét a hideg hónapokban.

Amennyiben ragaszkodik a radiátoros fűtéshez, akkor sincs minden veszve. Ezek a rendszerek is alkalmassá tehetők napkollektoros kiegészítésre, igaz, magasabb anyagi ráfordítás mellett. Az ún. alacsony hőmérsékletű radiátorok már 45-55 °C-os vízzel is képesek optimális fűtést nyújtani. A hagyományos készülékek jellemzően ennél lényegesen magasabb, 70-90 fokos vízzel üzemelnek. Az alacsony hőmérsékletű radiátorokat nemcsak a napkollektoroknál, hanem a hőszivattyús rendszereknél is előszeretettel alkalmazzák.

Amennyiben kizárólag a lakás fűtésére szeretné használni a napkollektorokat, nincs szükség puffertartályra. A rendszer a napos órákban felfűti a házat, a hő tárolását pedig maga az épület végzi. Ehhez természetesen tökéletes szigetelésre van szükség, hogy a falak és a padló hosszú órákig tartsák a hőt (a napkollektor tehát tökéletes választás passzívházakhoz is). A tartályos rendszerre akkor van szükség, ha meleg vízhez is használná a napenergiát. Ilyenkor a tartály egy bojlerhez hasonlóan tárolja a meleg vizet, ami így év- és napszaktól függetlenül a család rendelkezésére áll.

A napkollektoros fűtés előnyeit akkor tudja a legjobban kihasználni, ha minden évszakban szüksége van a rendszerre. Télen fűtésrásegítéshez, nyáron medence melegítéshez, és az év minden hónapjában meleg víz előállításhoz. Ilyen esetben tudja a leginkább a saját hasznára fordítani azt a mintegy 1400 kWh napenergiát, ami egy év alatt hazánkba érkezik. A leghidegebb téli hónapokban, decemberben és januárban ez a mennyiség mindössze 80 kWh – ilyenkor tehát elsősorban melegvíz-készítésre tudja használni a kollektorokat.

A szezonalitás egyben a napkollektoros rendszer legnagyobb hátránya. Igazán zord időjárási körülményeknél jelentősen csökken a rásegítés hatása, miközben a forró nyári napokon az energia jelentős része felhasználatlan marad. A bekerülési költség ehhez képest kifejezetten magas, egy meglévő fűtési rendszer átalakítása pedig idő- és munkaigényes feladat, ráadásul speciális radiátorokat igényel.

Egy átlagos család számára mégis számos előnnyel jár a napkollektorral történtő fűtés. Használatával mérsékelheti a jelentős gázáremelés hatását, és szinten tarthatja a rezsikiadásait. A beruházás évtizedekre szól, ez idő alatt pedig az évi néhány tízezer forintos megtakarítás is komoly összeggé válhat. Arról nem is beszélve, hogy maga a családi házat is értékesebbé teszi, ha megújuló energiaforrás biztosítja a meleg vizet és a fűtést.