Jelenleg több mint 3 millió gázkonvektor van használatban az országban, azonban ezeknek a 80 százaléka már elavult. A gázkonvektorok nagy része már 20-40 éves, alacsony hatásfokkal dolgoznak, és ami a legkárosabb, hogy a döntő többségüknél azbesztet alkalmaztak a tömítéshez. Lassan, de biztosan érdemes lesz lecserélni az öreg konvektort új és környezetbarátabb verzióra.
Sőt ezek a konvektorok már 23,5%-kal kevesebbet fogyasztanak. 2018 eleje óta csak energiatakarékos gázkonvektorokat szerezhetünk be a boltokból, melyek A vagy B energiahatékonysági besorolással rendelkező fűtőtestek.
A gázkonvektor öntöttvasból és lemezből készül, leginkább a nagyvárosokban kedvelt fűtési forma. Egy konvektor csak egy helyiség fűtésére alkalmas, azonban könnyen és gyorsan képes felmelegíteni egy szobát. Elrendezésük szerint három típusát különböztetjük meg: a parapetes, a kéményes és a fali gázkonvektort. A használata igen költséghatékony, és a gázon kívül nem igényel más segédenergiát.
Az Európai Unió 2015-ben hozott rendelete szigorította a fűtőberendezések használatát. Két év felkészülési idő után 2018. január 1-jén élesedett a jogszabály az uniós országokban. A háztartásokban maximum 50 kW, a kereskedelmi célokat támogató helyiségekben legfeljebb 120 kW névleges hőteljesítményű egyedi fűtőtest használható. Fontos tudni, hogy a hatályos követelmények csak az újonnan beszerelt készülékekre - vagy készülékcsere esetén - érvényesek, a meglévő régi fűtőberendezésekre nem.
A rendeletben alsó és felső határértéket szabtak meg a fűtés hatásfokára és a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére vonatkozóan. A NOx-kibocsátásra legfeljebb 130 mg/kWh előírás vonatkozik - a felső fűtőértéket tekintve kell az adatokat számolni -, melyet nem könnyű betartani a gyártóknak.
A hagyományos gázkonvektorokra jellemző, hogy csak magas teljesítményen képesek működni, mert rossz a szabályozhatóságuk. Lényegében a két szélsőség között működnek a régi típusok: vagy túlfűtenek, vagy szinte alig van hatásuk.
Ha csak 20-30%-on üzemel a konvektor, akkor az égő nem tud folyamatosan működni: hol ég, hol pedig kialszik a láng. Ekkor 5000 ppm szén-monoxid keletkezik, ami életveszélyes is lehet, eszméletvesztést vagy akár halált okozhat. Sokszor ilyen alacsony teljesítményen az égő nem gyullad be, ami gázszivárgáshoz vezethet. Ilyenkor a szén-monoxid nem a szobában, hanem az ablak környékén összpontosul, ami szellőztetéskor beáramolhat a szobába.
Ahogy említettük a régi gázkonvektorokat azbeszttömítéssel gyártották: a gázégő és a gyújtóláng alatt, a néző üveg mellett, illetve a hőcserélőhöz is azbesztet használtak. A rákkeltő anyag könnyen bejut a levegőbe, így pedig a tüdőbe.
Ezzel szemben az energiatakarékos gázkonvektorok könnyebben szabályozhatók, sokkal jobb hatásfokkal működnek, épp ezért gazdaságosabbak is a pénztárcánknak. A korszerűbb technológiának és az uniós rendeletnek köszönhetően jóval alacsonyabb a károsanyag-kibocsátás mértéke az új készülékek esetében.
1. Ha kicsi a lakás
A gázkonvektorok elsősorban kis alapterületű lakások és garzonok fűtésére alkalmasak, hiszen ezeknek a helyiségeknek alapvetően kicsi a hőigényük. Bizonyos kazánok nem is képesek ilyen kis teljesítményen működni, így a konvektor az egyik leggazdaságosabb alternatíva.
2. Ha külön fűtenénk a szobákat
Minden szobában külön hőmérsékletet állíthatunk be a konvektorokkal, így a hálóban és a nappaliban a különböző igényeknek megfelelően fűthetünk. A termosztátnak köszönhetően pedig nagyon könnyen szabályozhatók a gázkonvektorok.
3. Ha takarékoskodnánk a gázzal
A gázkonvektor is takarékos megoldásnak számít: nem kell egész nap fűteni, mert rövid időn belül képes felmelegíteni egy teljes szobát.
A parapetes gázkonvektor az ablak alatti falrészen kap helyett. Innen ered a neve is, hiszen ezt a területet parapetnek nevezik. A fűtőberendezés a parapeten keresztül kívülről nyeri a szükséges levegőt, az égéstermék is rajta keresztül távozik a szobából. Ennek köszönhetően sokkal kisebb az esély a szén-monoxid felhalmozódására. Ez a típus terjedt el leginkább az otthonokban a kedvező ára miatt.
A kéményes konvektor a működéséhez szükséges oxigént az adott helyiségből szerzi, ezért a szoba megfelelő szellőzésének biztosítása elengedhetetlen. Műanyag ablakok esetén különösen fontos a folyamatos levegőcsere, mert az új ablakok kitűnő szigetelése miatt kevés friss levegő szökik be a szobákba. A kéményen keresztül távozik az égéstermék, ezért egy-egy huzat esetén nagyobb a veszélye annak, hogy a szén-monoxid visszatérjen a szobába. Szerencsére az újabb készülékekben egy biztonsági érzékelő figyeli a szén-monoxid mennyiséget, és veszély esetén rögtön kikapcsolja a konvektort.
A fali konvektor piezoelektromos gyújtással működik, ami elősegíti a könnyebb kezelhetőséget. Ennek a típusnak a beépítése egyszerűbb és olcsóbb is, a mélysége pedig akár 200 mm-rel kisebb más típusoknál.
Nincs kimondottan egyértelmű álláspont a megfelelő szobai hőmérséklettel kapcsolatban: az egyéni igényeknek és érzékenységnek van szerepe a tökéletes hőérzet kialakításában. Általánosan az mondható, hogy nappal a 21 °C, éjszaka pedig 18-19 °C az ideális a felnőtt emberek számára. Gyermekek esetében ez néhány fokkal magasabb, kifejezetten a fürdetés idején. Ha melegebb a szoba a nappali órákban, akkor bágyadttá és enerválttá válhat az ember, nehezebben megy a gondolkodás és lassabb lesz a reakcióidő is. Az éjszaka folyamán a túl meleg szoba pedig rontja az alvás minőségét: több mikroébredéssel és felriadással kell számolni, lényegében felületesebb lesz az alvás.
A szoba felfűtése nemcsak a fűtőberendezés típusától függ, hanem a helyiség adottságaitól is. Számításba kell venni a következő tényezőket, amikor a szoba fűtési rendszerét tervezzük:
Ki kell hangsúlyozni, hogy a gázkonvektorok konkrét helyét a szerelési és a műszaki-biztonsági előírások határozzák meg. Ennek ellenére érdemes tudni, hogy szobánként egy gázkonvektorral kell számítani, mert a készülék csak egy konkrét helyiség felfűtésére alkalmas. A fűtendő helyiség méretéhez viszonyítva kell meghatározni a konvektor teljesítményét. Minden 20 m3 fűtéséhez 1 kW teljesítményre van szükség. Ez azt jelenti, hogy egy 20 m2 helyiség esetében, ha 3 m belmagassággal számolunk, akkor 3 kW-os konvektort kell beszerezni (60 m3 x 50 W = 3.000 W).
A gázkonvektor termosztátja segít szabályozni a megfelelő hőmérsékletet a szobában: a beépített termosztát a ki- és bekapcsolásért felelős. A nem megfelelő folyadékszint a termosztátban felesleges gázfogyasztáshoz vezethet: a készülék nem jó időpontban kapcsol ki és be. Ennek elkerüléséhez rendszeres karbantartásra és tisztításra van szükség.
A gázkonvektorokra jellemző, hogy nagy teljesítmény közben mennek tönkre, tehát leginkább télen. Évente mindössze pár ezer forintos kiadást jelent egy általános vizsgálat és tisztítás, ha azonban a konvektor meghibásodik és szerelőre van szükség, akár 100 000 forintot is elérheti a javítás díja. A rendszeres karbantartással a váratlan kiadásokat és a kellemetlen helyzeteket is elkerülhetjük. Senkinek nem esne jól, ha például karácsonykor maradna fűtés nélkül az egész család.
Milyen hibák léphetnek fel a gázkonvektornál?
Probléma esetén a szerelőnek érdemes előre megmondani a konvektor típusát, a gyártmányát és az észlelt hibajelenséget. Nézzük, milyen hibák léphetnek fel!
Bármilyen hiba is jelentkezik, mindig kérjük szakember segítségét, nélküle soha ne kezdjük el megjavítani a készüléket!
Nem kérdés, hogy a gázkonvektor jó választás, amennyiben kis helyiséget szeretnénk gyorsan felfűteni. Az energiatakarékos gázkonvektor amellett, hogy nagyobb hatásfokkal és gazdaságosabban működik, sokkal környezetbarátabb megoldás, az egészségünkre sem olyan káros, mint a régi konvektortípusok. A hatékonyság érdekében fontos, hogy a szobához illő teljesítménnyel rendelkező készüléket válasszunk, illetve figyeljünk a konvektor rendszeres tisztítására és karbantartására. Így akár évtizedekig is szolgálhat minket a kiválasztott gázkonvektor.