Berlin: Az újragondolt nagyváros

Az energiavilág forradalmi átalakulása a városokban dől el, ott, ahol a legnagyobb a népsűrűség, és ahol a megtermelt energia túlnyomó részét felhasználják. Ha a városainkban nem találunk megoldást a CO2-semleges hő- és villamosenergia-termelés és közlekedés megteremtésére, akkor az éghajlatváltozást semmivel sem tudjuk feltartóztatni. De nem csak merőben új megoldásokkal tudjuk a városainkat fenntarthatóvá tenni, azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy miként tudjuk a már meglévő megoldásainkból is a legtöbbet kihozni. 

Berlin szinte minden más városnál hatékonyabban használja fel az energiát. Az ehhez szükséges technológia rendelkezésre áll, az alapok biztosítottak.  A fenntartható jövőhöz vezető legjobb stratégia pedig az újrahasznosításban és az újrafelhasználásban rejlik.  Lehetséges, hogy a városok a jövőben energetikailag teljesen önellátóvá váljanak?

Berlin a német történelem kulcsfontosságú eseményeinek helyszíne. A berlini fal 1989. november 9-i leomlása volt talán az egyik legemlékezetesebb ilyen történelmi esemény. Az emberek a hosszú évtizedes elzártság után végre a kezükbe vehették a sorsuk irányítását. Egyik napról a másikra mindenki előtt megnyílt a világ.

Az egyesülés után hirtelen kiürült városrészek keresték a helyüket az új világban, és mivel a befektetők nem mutattak érdeklődést irántuk, azok számára jelentettek ezek vonzerőt, akik eszmében és térben is szabadságra vágytak: kíváncsiak, és kreatívak voltak, és eufórikusan élték meg a szabadság eljövetelét.

Ez a szabadság és Berlin kulturális lehetőségei tették és teszik ma is érdekessé és gazdaságilag is vonzóvá a német fővárost. A városra nehezedő nyomás, a bérleti díjak és az éghajlati viszonyok szorosan összefüggenek egymással és dinamikusan változnak. Az egyik legnagyobb kihívás Berlin számára az urbanizáció, azaz hogy a korábban sokszor vidéken élő emberek egyre nagyobb mértékben költöznek a városba, és emiatt jelentősen megnőtt a népsűrűség is. Berlin mára olyan ponthoz ért, ahol határozott irányváltásra van szükség a város élhetőségének jövőbeni biztosításához. Ez az irány pedig a fenntarthatóság felé vezet. 

Ez a történet már egyáltalán nem csak a megújuló energiákról szól. Sokkal komplexebb az ügy: a meglévő épületekre, terekre és felületekre alapozva próbálnak szintet lépni a város élhetőségének hosszútávú megteremtésének irányába.  

Tegel Berlin korábbi reptere, amelyet jelenleg egy teljesen új városrésszé alakítanak át, számos új utca, épület és lakónegyed épül itt. A Tegel-projekt eredményeként a kerület CO2-mentes fűtéssel és hűtéssel rendelkező mintaközponttá fog válni.

Az újonnan épült épületeket olyan okos hálózat kapcsolja majd össze, amely elnyeli az épületekből származó felesleges hőt, és ezt a szomszédos épületek számára is elérhetővé teszi. Minden hulladékhőforrást hasznosítanak annak érdekében, hogy az energiát a lehető leghatékonyabban használják fel.

A régi reptér hatalmas területe ezzel Berlin egyik legújabb és legmodernebb innovációs helyszínévé válik: az energia innovatív felhasználása, valamint az energiaforrások és a felhasználók okos hálózatba kapcsolása úttörő példája a fenntartható energiarendszereknek.  

Az úttörő fejlesztések egyik kiemelkedő példája az Adlershof Science Campus, amely forradalmian új módon valósította meg a napelemes energiatermelést, amely a nagy hatékonyságú hőtárolással kombinálva évente akár 18 000 tonna CO2 megtakarítását is eredményezheti. 

A Koppenstraße az egykori NDK egyik nagyáruháza volt, amelyet mára a város egyik legmodernebb és legökologikusabb épületévé alakítottak át.

A legnagyobb kihívás abból adódott, hogy nem lehet „csak úgy” hatalmas naperőműveket építeni a város közepén. Ezért egy merőben szokatlan energiaforrás felhasználása mellett döntöttek: Berlin egyik legnagyobb szennyvízvezetéke ugyanis közvetlenül az épület alatt fut. Mivel ennek hőmérséklete télen is 15-20 fokos, ez új lehetőséget nyit az energia újrahasznosítására - méghozzá a szennyvízből.

A csatornába egy 300 méter hosszú, rozsdamentes acélból készült hőcserélőt építettek be. Ez a hőcserélő vonja ki a szennyvízből a hőt, és miközben lehűti azt, a kinyert hőt az épületbe vezeti, amit annak fűtésére tudnak felhasználni. A szennyvízcsatornákban rendkívül nagy mennyiségű energia rejlik, ezzel rengeteg épület fűtését vagy hűtését lehetne megoldani. 

Berlinben egyre nagyobb gondokat okoz a lakóterek hiánya. Rengetegen keresnek lakhatást, ezért minél több erre alkalmas teret szeretnének kialakítani. Berlinben döntő jelentőségű, hogy az új lakások építéséhez megújuló, CO2-takarékos anyagokat, az épületek energiaellátásához pedig zöld energiát használjanak. A cél, hogy a városban élő rengeteg ember energiaigényét úgy elégítsék ki, hogy közben kényelmes és vonzó lakóhelyet is biztosítsanak nekik.

Schönefeld például egy olyan feltörekvő kerület, amely népessége nemrég mindössze 2000 helyi lakosból állt. De ez már a múlt, mert rövidesen a 15 000-es létszámot is át fogják lépni. A helyi közösség célja az volt, hogy egy fenntartható energiatermeléssel rendelkező, vonzó, innovatív és mindenekelőtt megfizethető környékké váljon a városrész. Ezt pedig úgy sikerült elérni, hogy a távhőszolgáltató a hagyományos távfűtőművekkel összevetve képest sokkal hatékonyabban működik, és jelentős mértékben csökkenti a CO2-kibocsátást. 

A négy berlini E.ON-os mintaprojekt évente több mint 30 000   tonna  CO2-t takarít meg.

Az energiafelhasználást forradalmian új alapokra helyező berlini Tegel-projekt az alacsony hőmérsékletű fűtési hálózat, a megújuló energiák használata és a hulladékhő újrahasznosítása teszi fenntarthatóvá.

Az Adlershof Science Campus a fűtés, a hűtés és a villamosenergia okos hálózatba kapcsolásával, valamint egy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművel kombinálva tudja a CO2-kibocsátást több ezer tonnával csökkenteni.

A Koppenstraße UP! irodakomplexum alatt a szennyvízcsatornákból hatalmas mennyiségben kinyerhető téli hőt, illetve nyáron a hideget használják fel és hasznosítják újra energiává, amely fűti és hűti az épületet, amivel az eredeti CO2-kibocsátás csaknem felét meg tudják takarítani.

A "Megfizethető lakások Schönefeldben" projektben a kiemelkedően jó hatékonyságú kapcsolt biometán hőerőmű látja el a kerületet hővel.

Berlinben is felismerték, hogy ha mindannyian összefogunk, jobbá tehetjük a világot. Mert bármit is gondolunk saját képességeinkről, egyedül egyikünk sem olyan erős, mint „Mi” együtt.

A változás úttörői itt is bizonyították, hogy összefogással, a Mi erejével a világot közösen tisztábbá, és zöldebb tehetjük: Mi együtt nem ismerünk lehetetlent.